D.I.Y. kit

Még tavaly ősszel kaptam ajándékba egy készletet, de pont akkor utaztunk Olaszországba, ezért nem raktam össze. Utána meg lefoglaltak a saját ötletek. Most viszont nem értem rá saját jeleneten gondolkozni, így remek alkalom kínálkozott, hogy összerakjuk. (A férjem is segített, és szerintem élvezte!!!)
Bizonyos szempontból unalmasabb volt, mint egy saját projekt, de nagyon érdekes volt látni, hogy ha nem én találok ki valamit, akkor milyen egyszerű darabokból áll össze. :) Összességében nagyon cuki lett! A párnákat nem sikerült szépre megcsinálni, ezért kicsit át kellett rendeznem a dolgokat, és keresni egy szőnyeget. 15 cm magas, talán 1:18 arányú lehet.

Előtte:

Utána:

A kalitkát én csempésztem a jelenetbe:

Könyvek...

 

... és még könyvek:

 

 

 

A férjem kedvence:

 

 Müködő világítással:

 Még műanyag lapot is adtak hozzá:

Profi fotó az ebay.com-ról (így kellene kinéznie!):

Hamarosan elkezdem a következő projektet, ami egy korábbi részlet jelenetbe foglalása lesz. Szép hétvégét mindenkinek!

Melli

Újabb ajándék

Ezúttal a barátnőm lepett meg ezzel a kis sámlival:

 

 

Nagyon örültem neki, és már körvonalazódik a fejemben, hol fogom felhasználni.  De ez  még titok. :)

Egyelőre egy kis szünetet tartok a minizésben (csak egy-két hetet), mert annyi munka van a munkahelyemen, hogy hétvégén is dolgoznom kell itthon. Ráadásul szerdán vizsgázom énekből. 

Szóval egyáltalán nem unatkozom...

Üdvözlet mindenkinek!

Melli

Box-art és ajándékok

A kollégám feleségének nagyon tetszett az ajándék. Én pedig cserébe kaptam rengeteg teát (nagy tearajongó vagyok) és egy dupla Carmen CD-t. Nagyon örültem neki, mert volt régen egy Carmen CD-m, de kölcsönadtam kb. 10 éve, és soha többé nem láttam.

Emellett a két utolsó munkámat (a két kertet) megmutattam "szakértőknek", akik rajzot, vizuális kultúrát és vizuális művészeteket tanítanak. Tavaly én szerkesztettem a könyvüket, és most ismét találkoztunk. Akkor még nem mertem megmutatni a műveimet, de az utolsó két alkotást már megmutatásra érdemesnek ítéltem. Azt hiszem, tetszett nekik, főleg az ötlet, hogy dobozban van a jelenet. (Magyarországon ez nem túl elterjedt dolog.) Nevet is adtak neki azonnal: box-art. :)

Jó hétvégét mindenkinek!

Melli

Home Sweet Home

A rövid idő ellenére csütörtök este elkészült a második megrendelésem, az ajándék a kollégám feleségének. Éppen jókor, mert péntekre kellett. Tulajdonképpen meglepetés volt, mert nem ígértem biztosra, és nem is árultam el péntekig, hogy készül valami (bár nagyon nehéz volt titokban tartani), mert nem voltam biztos benne, hogy ilyen kevés idő alatt meg tudom csinálni. Végül egy kis segítséggel (férjem) sikerült.

Az ötlet jelentős része innen származik, az ajtódísz nyomtatott alapja pedig innen. Köszönet érte!

Ha megtartottam volna, nem lenne pöttyös kanna és madár:

A madár kicsit nagyobb, mint kellene, ráadásul én a kerítésre szántam, de a kollégámnak a földön tetszett, és mindent a kedves vevőért. :)

A ház a 24-es számot kapta, mert ma, május 24-én van a kollégám feleségének a névnapja. Magyarországon nemcsak születésnapot, hanem névnapot is ünneplünk. Minden keresztnévnek megvan a maga napja, ünnepe. A kollégám feleségét Eszternek (Esther) hívják.

 

Nem sikerült igazán jó fényképet készítenem, de talán itt látszik a legjobban a kőkerítés:

  

Újdonság a hortenzia, még soha nem készítettem. Mögé bújt az eredeti törpe az előző dobozomból.

A békát kerti dísznek szántam.

A csomagot is egy blogon láttam, egy gyönyörű babaház ajtajában. (Minden vágyam egy hasonló...)

 

A muskátli már csak ismétlés volt:

 

A kanna mindenképpen kellett, benne volt a megrendelésben (a madáretetővel együtt):

 

Variációk egy témára:

A szarkalábakat is most készítettem először:

A postaládába Daily News került. Amikor kinyomtattam, még nem tudtam, hogy a kollégám korábban a Daily News riportere volt. :)

 

Végül felülnézetből az egész:

A folyamatot most nem dokumentáltam olyan részletesen.

Az ajtót meg kellett csinálni. Nálunk sajnos nem kapható készen ajtó, de szerencsére a férjem segített. Eredetileg balsafából terveztem, de az egyik magyar miniző, Lívi, furnért is használt, ezért mi is kipróbáltuk. (Köszönjük az ötletet, ti pedig nézzétek meg Lívi ajtaját, érdemes!)
 

 Pácolás és fél doboz struktúrpaszta után:

A zárat kólásdobozból és gyöngyből ragasztottuk:

És hát a lényeg:

A kollégám azt mondta, hogy több mint 40 éve házasok a feleségével, de ilyen jó ajándékot még sosem kapott tőle. :) Hát nagyon remélem, hogy tényleg tetszeni fog neki! Nekem mindenesetre öröm volt megcsinálni, és azt hiszem, a férjem is élvezte a rábízott feladatokat. :)
Igyekeztem, hogy ne szeressem meg túlságosan ezt a kis jelenetet, de igazság szerint nem sikerült. Gyűjtögetős típus vagyok, nehezen válok meg a dolgaimtól... (Kész csoda, hogy legalább néha képes vagyok rá.)

Szép hétvégét mindenkinek!
Melli