A rövid idő ellenére csütörtök este elkészült a második megrendelésem, az ajándék a kollégám feleségének. Éppen jókor, mert péntekre kellett. Tulajdonképpen meglepetés volt, mert nem ígértem biztosra, és nem is árultam el péntekig, hogy készül valami (bár nagyon nehéz volt titokban tartani), mert nem voltam biztos benne, hogy ilyen kevés idő alatt meg tudom csinálni. Végül egy kis segítséggel (férjem) sikerült.
Az ötlet jelentős része
innen származik, az ajtódísz nyomtatott alapja pedig
innen. Köszönet érte!
Ha
megtartottam volna, nem lenne pöttyös kanna és madár:
A madár kicsit
nagyobb, mint kellene, ráadásul én a kerítésre szántam, de a kollégámnak
a földön tetszett, és mindent a kedves vevőért. :)
A ház a 24-es számot kapta, mert ma, május 24-én van a kollégám feleségének a névnapja. Magyarországon nemcsak születésnapot, hanem névnapot is ünneplünk. Minden keresztnévnek megvan a maga napja, ünnepe. A kollégám feleségét Eszternek (Esther) hívják.
Nem sikerült igazán jó fényképet készítenem, de talán itt látszik a legjobban a kőkerítés:
Újdonság a hortenzia, még soha nem készítettem. Mögé bújt az eredeti törpe az előző dobozomból.
A békát kerti dísznek szántam.
A csomagot is egy
blogon láttam, egy gyönyörű babaház ajtajában. (Minden vágyam egy hasonló...)
A muskátli már csak ismétlés volt:
A kanna mindenképpen kellett, benne volt a megrendelésben (a madáretetővel együtt):
Variációk egy témára:
A szarkalábakat is most készítettem először:
A postaládába Daily News került. Amikor kinyomtattam, még nem tudtam, hogy a kollégám korábban a Daily News riportere volt. :)
Végül felülnézetből az egész:
A folyamatot most nem dokumentáltam olyan részletesen.
Az ajtót meg kellett csinálni. Nálunk sajnos nem kapható készen ajtó, de szerencsére a férjem segített. Eredetileg balsafából terveztem, de az egyik magyar miniző, Lívi, furnért is használt, ezért mi is kipróbáltuk. (Köszönjük az ötletet, ti pedig nézzétek meg
Lívi ajtaját, érdemes!)
Pácolás és fél doboz struktúrpaszta után:
A zárat kólásdobozból és gyöngyből ragasztottuk:
És hát a lényeg:
A kollégám azt mondta, hogy több mint 40 éve házasok a feleségével, de ilyen jó ajándékot még sosem kapott tőle. :) Hát nagyon remélem, hogy tényleg tetszeni fog neki! Nekem mindenesetre öröm volt megcsinálni, és azt hiszem, a férjem is élvezte a rábízott feladatokat. :)
Igyekeztem, hogy ne szeressem meg túlságosan ezt a kis jelenetet, de igazság szerint nem sikerült. Gyűjtögetős típus vagyok, nehezen válok meg a dolgaimtól... (Kész csoda, hogy legalább néha képes vagyok rá.)
Szép hétvégét mindenkinek!
Melli
