Karácsonyváró jelenet (1. rész)

Kétéves (rövid) pályafutásom során szokásommá vált, hogy minden télen készítek valamit, ami a karácsonnyal kapcsolatos. Első évben egy mindössze 22 cm magas, háromrekeszes teásdobozba varázsoltam babaházat. Tavaly pedig egy vásári bódét kicsinyítettem le.

Ez idén sem lesz másképp, de most kicsit késésben vagyok: egy hónap múlva karácsony, és a naptárunkban már nincs szabad hétvége addig! :) De az igazat megvallva kitört rajtam a krónikus lustaság... Nem "alkotói válság", mert ötletem rengeteg lenne. Egyszerűen kedvem nem volt hozzá! Egy ideig komolyan foglalkoztatott egy itáliai hangulatot idéző jelenet elkészítése (természetesen napfény és tenger), de már a tervezés során egy - egyelőre - megoldhatatlan akadályba ütköztem a megvilágítással kapcsolatban, így inkább bele sem kezdtem... De most újra itt vagyok, és egy szépen feldíszített szobajelenettel próbálok ráhangolódni az ünnepre!

Folytatás hamarosan!

Annyit még elárulok, hogy ez a jelenet egyben egy teszt is. Látni szeretném, hogy mutat a falon a tapéta, mert ezt néztem ki a majdani babaházam egyik szobájába. :)

Legyen szép hetetek!

Melli

Tea Cosy

Tea cosy - ez is egy olyan dolog, amit már nagyon régóta szeretnék 1:1 méretben, de Magyarországon még sehol nem láttam. Most viszont készítettem egyet 1:12 méretarányban:

 

 

A legnehezebb össszevarrni volt, mert az anyag vágás után tovább feslett. Kénytelen voltam a szélére ragasztót kenni. Maga a hímzés része nagyon tetszett, biztos, hogy később készítek még párnát és szőnyeget is.

Legyen szép hetetek!

Melli

Wiener Miniaturen Börse

Október közepén Bécsbe kirándultunk, hogy megnézzük a miniatűr kiállítást és vásárt. Tavaly is voltunk, így már tudtam, mire számíthatok, és már nagyon vártam. :) Egyrészt imádom a vásárokat, másrészt a "cuki" pici dolgokat, így ez a kiállítás elég jó párosítás, ráadásul jelentős inspirációt is jelent. Sajnos ez az egyetlen, ami elérhető számomra, tekintettel a távolságokra.

Szerettem volna fényképeket készíteni, de mikor máskor merült volna le a gépem?! Így egyetlen képet sem csináltam...

Viszont természetesen vásároltam. Igyekeztem olyan dolgokat venni, amiket én nem tudok elkészíteni, vagy itthon nem sikerült beszerezni. Persze még így is becsúszott például egy fa tálca és polc, amit akár meg is csinálhattam volna, de olyan cuki volt, hogy nem lehetett otthagyni!

Gondolatban már a babaházamhoz választottam őket, amit hamarosan elkezdek építeni! :)

Vettem néhány polcot, mert első emeleti lakásban fűrészelni nem nagy öröm. (Fűrészelés után takarítani pedig még kisebb...)

Ezekből még nem döntöttem el, mit csinálok, de biztosan tudom majd használni:

Ilyen szalagot még sosem láttam nálunk, bár elképzelhetőnek tartom, hogy ha tudnám a nevét, találnék valahol:

  

Ilyet láttam már, de csak nagy kiszerelésben. Nekem elég egy kevés. 

Gondoltam a karácsonyra is:

 

Néhány dolog a leendő babaházam leendő konyhájába:

 

 

 

 

Megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek a kerti törpék iránt, legyenek kicsik vagy nagyok. A törpe természetesen a kertbe megy. :)

Ez ajándék volt az egyik helyen. Azt hiszem, a törpésnél.

Ez a két kancsó már hazai beszerzés, az egyik hobbiboltban találtam őket. Nincs velük konkrét tervem, de nem lehetett otthagyni őket.

Ez az aranyos angyalka pedig ajándék a férjem anyukájától. Egyéb apróságokkal együtt kaptam, és a majdani kertemet fogja díszíteni. Köszönöm szépen!

Szép hétvégét mindenkinek!

Melli

Világítás magyar módra

Az elmúlt hetekben többen kérdezték, miből csináltuk a világítást az antikváriumhoz. Sajnos Magyarországon nem lehet babaházakhoz alkatrészeket kapni, ezért ledszalagot vettünk, amely 9 V-os elemről működik. Különböző színűeket lehet kapni, az enyém "meleg fehér". Méterben árulják, például itt.

Többféle van, én olyat vettem, amelyen 60 led van egy méteren.

Ez 3 ledenként darabolható. (És persze nem árt, ha van az embernek egy hozzáértő férje, mert én például nem hiszem, hogy valaha is nekiálltam volna villanyt szerelni.)

Ezt használtam az antikváriumnál...

 

 

...  és tavaly a karácsonyi bódéban is:

Rég nem írtam új posztot, ennek oka, hogy az elmúlt hétvégéket nem alkotással, hanem nagytakarítással és selejtezéssel töltöttük. Sajnos gyűjtögetős típus vagyok ("jó lesz az még valamire!"), de be kellett látnom, hogy egy idő után kiszorítanak a tárgyak a lakásból. Ezért elhatároztam, hogy mindent kidobok, ami nem kell (vagy nem kellett az elmúlt 2 évben), az őrizgetett "alapanyagok" közül pedig azokat, amelyek újratermelődnek: sajtos doboz, WC-papír guriga, tojástartó, kartondobozok stb. Legnehezebb dolgom azokkal a semmire sem jó tárgyakkal volt, amelyekhez valamilyen emlék fűződik. Mondjuk úgy, hogy részeredményeim vannak... :)

A munkaasztallá előléptetett íróasztalomra is ráfért egy alapos takarítás. Minden projekt előtt letakarítom, de valahogy mire elkészül, mindig sikerül nagyon nagy kupit csinálnom...

Előtte:

Utána:

Adós vagyok még a bécsi kiállításról szóló beszámolóval, hamarosan jön az is.

Legyen szép hetetek!

Melli