2019. július 8.

Családi album / The Family Album

Ahogy ígértem, jövök az új dobozommal. Szombaton készültem el vele, épp időben, mert vasárnap ünnepeltük anyukám névnapját. Unom már a sablon könyveket, és hogy soha nem mondja meg, mit szeretne. Úgyhogy most valami különlegeset szerettem volna. :) 

Egész hamar elkészült, egy FB-bejegyzés szerint május 20-án kezdtem gondolkozni azon, hogy a Pepcoban vásárolt, rendkívül igéretes, ámde rettenetesen giccses dobozról hogy tudnám eltüntetni a csillámot. 


Tulajdonképpen egész könnyen ment. :) Egy réteg alapozó, és néhány réteg (elsőre nem találtam el a színt a tapétához) penészzöld festék megoldotta a problémát. Az elejére betonpasztából készítettem a köveket, és drótból, papírból a rózsabokrot. Eredetileg magukat a virágokat is szerettem volna kézzel készíteni, mivel ezek picit nagyok, de megmondom őszintén, most azokhoz nem volt se időm, se türelmem. :( 
De így is elégedett vagyok az eredménnyel.




A belsejébe végre elhasználtam a 2012-ben, még az elsők között vásárolt scrapbook papírt. Megvettem, mert nagyon tetszett, de igazából eddig sehova nem illett. Az Eiffel-torony egy medál, a virágot papírból, drótból és egy gyöngy "kaspóból" készítettem. A könyvek papírból és balsafából vannak, a virág mellé pedig 2 képeslap került.

 









A doboz lényege pedig a családi fotók. Ezúton kérek elnézést, de ki kellett takarnom a kisfiamat, illetve azokat, akik nem szeretnének szerepelni. (Aki szeretné a kisfiamat látni, IDE kattintva megnézheti. If you want to see my 2 years old son, please clilck HERE.) A középső nagy képkeretet nemrég vettem, 'biztos jó lesz valamire' alapon. Természetesen ez sem így nézett ki. Szürke volt, és nem túl szép. :) A kicsi kereteket levegőn száradó gyurmából készítettem. 
Ha már így benne voltam a gyurmázásban - amit köztudottan utálok, de ez az új levegőn száradó egész elviselhető volt számomra, mondjuk nagyon nem kellett tapogatni :) -, a párnák is abból készültek, az egyszerűség kedvéért. Mert varrani sem tudok... Erről is vannak fényképeim, de azt majd egy külön posztban.





A papucs szintén medál volt előző életében. Sőt, 2 medál. :) A lámpa gyöngyökből és gyöngysapkából készült. A kanapén egy népszerű magyar újság 2 száma várja, hogy elolvassa valaki. A teáskészlet is gyöngyalkatrészből van, kivéve a teáskannak, amit szintén régebben gyűjtöttem.







Összességében nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült összehozni, és még végeztem is vele "határidőre". :) 

 
 

Inspiráció / inspiration: Diane Baumflek (?)

Most úgy benne vagyok a minizésben (a délutáni alvás alatt szoktam vele foglalkozni), hogy elképzelhető, hogy belevágok újra a babaházprojektbe. 

Melli

2019. július 3.

Homokvár / Sandcastle

Egyszer régen, még 2015-ben, készítettem egy strandjelenetet. Már akkor is szerettem volna (és terveztem is) egy homokvárat, de gyurmából nem sikerült vállalhatót készíteni. Őszintén szólva vállalhatatlant sem. :) Pár hete azonban a Müllerben szembejött egy radírkészlet. Innentől nem volt kérdés, lesz-e homokváram! :)



Először levágtam a giccses csúcsokat, és alapozás után először sötét homok, majd tejeskávé színű akrilfestékkel festettem le. Száradás után bekentem ragasztóval, és leöntöttem azzal a dekorhomokkal, amivel kiállításokon feltöltöm a doboz alját. (Mivel homokkal együtt nem szállítható, itthonra már nem szoktam feltölteni, így a képeken most homok nélkül látható, de biztosra veszem, hogy homokkal együtt nagyon jól mutat majd!)









Már csak egy nagyon kicsit kell várni a következő dobozomra, amit ajándékba készítek. Nemsokára befejezem, átadás után pedig jövök a képekkel. 
Addig is jó nyaralást kívánok mindenkinek! 

Melli

2019. május 1.

Januári nyeremény

Tartozom még egy februári bejegyzéssel. :) 
Neveztem egy Mix Media játékra az iskolámmal, és moha effekt pasztát, valamint betonszínező pasztát nyertem. Nagyon örültem mindennek. Szuperül lehet használni őket a jelenetekhez. :)




2019. április 23.

Benne vagyok a TV-ben

Kb. 2 héttel ezelőtt járt nálunk egy TV-stáb, hogy riportot készítsen a miniatűrökről. 


Összesen 3 óra volt a beszélgetés és a miniatűrök felvétele. (+ Én még fél napig pakoltam vissza a bizbaszokat a helyükre.) 
Ennek eredményképpen sikerült ezt a nagyjából 1 perces részt összehozni, ami 19 perc 34 másodpercnél látható (20 perc 40-ig) az alábbi linken elérhető műsorban:


Ez van, amikor 20 évig gyakorolsz, és nem azért kerülsz be a tv-be, mert híres énekesnő vagy! :) :) :) És hát eléggé sajnálatos, amikor egy kb. 1.5 órás monológból LÉNYEGKÉNT az kerül kiemelésre, hogy nehéz a kicsi darabokat összeragasztani, mert hozzáragad a kezedhez...

Melli

2019. április 17.

Hóember / Snowman

Az év első posztja stílusosan egy téli dobozról szól. Kár, hogy nálunk már hetek óta tavasz van... :)
Az egész egy hóemberrel kezdődött, még decemberben. A külföldi olvasóknak mondom, hogy Magyarországon a Télapó (Santa Claus) december 6-án jön. Hát jött is, és hozott a kisfiamnak egy plüss Milka hóembert. Egészen pontosan ilyet:


Valami érthetetlen okból kifolyólag a kisfiam teljesen rákattant a hóemberekre. Alap, hogy a lila plüsst mindenhova magával viszi, de azóta minden más hóembert is imád. (Nem győztem tartalékot beszerezni; hát nem volt könnyű, mert december 6. után az egész országban sehol nem lehetett már kapni. Végül Németországból rendendeltem 2 darabot egy német ismerőshöz - Magyarországra nem volt kiszállítás -, ahonnan az unokatestvérem hozta haza február végén.)

Történt közben, hogy az unokaöcsém rajzolt egy hóembert ajándékba a kisfiamnak.


Ennek is sikere lett, kitettük a konyhaszekrényre, és ahányszor a kisfiam elszáguld mellette, mindig megmutatja a répaorrát. :) Innen jött az ötlet, hogy csináljak egy hóembert. Először TÉNYLEG csak egy hóembert akartam egy falapra erősítve, kerítéssel.



De ezt nem tudtuk volna hova tenni, az asztalon nem lett volna biztonságban. Gondoltam, nem baj, beleteszem egy keretbe, háttérnek pedig veszek egy téli papírt. De annyira jó papírt sikerült találnom, hogy vétek lett volna nem dobozt használni hozzá. :) Még az is tetszik benne, hogy helyenként csillog. Egyébként soha nem használnék csillogós vackokat, de mivel ez inkább egy mesebeli táj, nem a valóság, szerintem nagyon hangulatos így, a csillámokkal. 



Úgyhogy vettem a szokásos ikeás keretet, a dobozt pedig kívül lefestettem fehérre. Éppen egy nagyobb mennyiségű dekor zománcfesték volt frissen felbontva (és mi tagadás, vonzó volt a gondolat, hogy a zománcfestéket nem kell lakkozni), hááááát... ekkora felületre soha többet. Borzasztóan nehéz volt felkenni!
Ezután különböző kékekkel és szürkékkel, meg persze fehérrel lefestettem az eget. Felragasztottam a a papírt, és már kész is volt a háttér.


A hóembert hungarocell gömbökből készítettem, hópasztával.




Az orra "igazi" répa, már amennyire igazinak mondható a konyhás jelenetemből kiszedett, Fimo répa. :) Lényeg, hogy kellett egy, és lusta voltam egy darabbal kínlódni. :) Használtam még fekete gyöngyöket, és vastag fonalat a sálhoz.






A kalapot is mutatom közelről: alapozó, piros és fekete festék, valamint 2 réteg fényes lakk.


Volt még kerítésem fából, csak festeni kellett, egy mini szánkóm, egy ajándékcsomagom (szerencsére pont kék, mint a rajzon!), és készítettem hozzá egy mini madáretetőt a fára. Amikor a papírt vettem, megláttam egy rókás gombot, azt is megvettem és festettem. A sarokba először egy műanyag fenyőt gondoltam, de annyira rosszul mutatott, hogy végül egy festett tobozra ragasztottam gyöngyöket, ebből lett a karácsonyfa.










A hópasztával eléggé megkínlódtam, mert több részletben csináltam, és közben poros lett, vakarhattam le a szürkévé vált fehér hópasztát. :(
Igyekeztem lábnyomokat "hagyni" a hóban, de csak egy picit látszódnak. Biztos azóta már behavazódtak. :)


Végül egész hangulatos kis doboz sikerült.









Továbbra is rengeteg ötletem és tervem van, időm viszont szinte semmi. De majd jövök. :)
Sziasztok!

Melli